Előző bejegyzésemben a három leggyakoribb fénytörési
hibáról írtam (rövidlátás, távollátás, asztigmia). Olvasóim közül többen tettek
fel további kérdéseket az asztigmiával kapcsolatban. Emiatt döntöttem úgy, hogy
egy teljes bejegyzésben írok erről a kevésbé ismert fénytörési hibának.
Előző cikkemben olvashatta,
hogy az asztigmiának nincs pontos magyar fordítása. Megszokott elnevezés a pontnélküliség
vagy a szemtengelyferdülés. Én az előbbit szoktam használni, szerintem az
utóbbi félrevezető kifejezés.
Az asztigmia lényege, hogy a
szem a párhuzamosan beérkező fénysugarakat egyetlen pontban sehol sem gyűjti
össze (sem a retina előtt, sem mögötte, mint a rövidlátás és távollátás
esetében), hanem ún. gyűjtővonalakban egyesíti, ezért lát homályosan az ember.
Oka, hogy a szem
szaruhártyája nem tökéletes gömbfelszín, hanem olyan, mintha két oldalt egy
kicsit összecsippentettük volna. Az egyik átmérő irányába domborúbb, a másikba
kevésbé, így a fénysugarak előrébb és hátrébb egyesülnek. Mértékét ugyanúgy
dioptriában határozzuk meg, mint a távol – és rövidlátást.
Az asztigmiának két fajtája
van, a szabályos és szabálytalan.
-
szabályos
asztigmia esetén, a szaruhártya legdomborúbb és kevésbé domború tengelye 90
fokot zárnak be egymással
A szabályos asztigmián belül
három félét különböztetünk meg.
-
direkt
asztigmiának mondjuk azt, amikor a legdomborúbb meridián épp függőlegesen
helyezkedik el, a legkevésbé domború pedig vízszintesen
-
az
indirekt asztigmia ennek épp az ellenkezője.
-
ferde
asztigmiának azt a szabályos asztigmiát nevezzük, amikor a meridiánok a
függőlegestől, illetve a vízszintestől eltérően futnak, de az általuk bezárt
szög ebben az esetben is 90°.
-
szabálytalan
asztigmia esetén a két tengely által bezárt szög eltérhet a 90 foktól
Az asztigmia előfordulása és okai
A szabályos asztigmia
genetikailag kódolt, alkati adottság. Előfordulhat önmagában, valamint
rövidlátással és túllátással kombinálódva is.
A szabálytalan asztigmia a
szaruhártya valamilyen alapbetegsége kapcsán vagy sérülés, hegesedés,
szaruhártya átültetés után alakul ki.
A következő bejegyzésemben
az asztigmia tüneteiről és diagnózisáról és kezeléséről olvashat.
forrás: hazipatika.com (dr.
Domsa Patrícia cikke)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése