Szemüveg kell a gyereknek, mitévő legyek?

A napokban egy anyuka tért be az üzletbe a kisfiával, orvosi leletet szorongatva. A gyereknek szemüvegre van szüksége, szeretne tanácsot kérni, kicsit elveszve érzi magát. Megnyugtattam, hogy nincs semmi baj, rengeteg gyereknek van szemüvege, elég sok gyerek vevővel találkoztam eddigi pályafutásom során.

Fontos, hogy gyermekünket (14 év alatti korban) kifejezetten gyerekszemészetre vigyük, mert az ő vizsgálatuk nagy szakértelmet és gyakorlatot igényel. A gyerekek szeme, fiatal korukból adódóan, nagyon könnyen alkalmazkodik a különböző korrekciókhoz, így, ha nem gyakorlott a vizsgálatot végző személy, csemeténk könnyen „átveri”. Akkor is vigyük el szemészetre, ha mi nem látjuk, hogy bármi gond lenne a látásával. Asztigmiáról szóló postomban olvashatta, hogy tompalátóvá válhat az asztigmiás szem, ha nem kap szemüveget a gyerek. A szülőnek fel se tűnik, mivel mindent „normálisan csinál”.  Ezzel nem megijeszteni akartam olvasóimat, annyi a célom, hogy minden gyereket vigyenek el szemészetre, ellenőriztessék a látását. Vagy kiderül, hogy tökéletesen lát és nincs szüksége szemüvegre vagy szemüveget írnak fel neki, hogy teljes életet élhessen. Fontos megjegyezni, hogy évente egyszer (ha mást nem mond az orvos), a fogászathoz hasonlóan, szemésztere is vigyük el a gyereket.

Amint megvan a vizsgálat eredménye, jöhet a következő lépés, a szemüveg beszerzése.

Mire érdemes figyelni szemüveg vásárlásakor?

-          fontos, hogy tetsszen a szemüveg, jól álljon a gyereknek, passzoljon az arckarakteréhez, hajszínéhez

-          így szívesen fogja viselni és elkerülhetjük azt, hogy a társai csúfolják

-          első szemüvegnél érdemes rugós szárú keretet választani, mert a gyerekek (igen, 10 éves kor fölött is és a sok felnőtt is) hajlamosan egy kézzel levenni a szemüvegüket

-          így elkerülhetjük, hogy idő előtt újat kelljen neki venni

-          a lencse kiválasztásában mindenképpen kérjük ki a látszerész véleményét

-          napjainkban rengeteg lencse közül választhatunk, vannak olcsóbb és drágább típusok is

-          a drágább lencsék jobb minőségűek, jobb felületkezeléssel ellátottak, hosszabb garancia van rájuk

-          abban az esetben, ha tudjuk, hogy hosszabb ideig fogja viselni a szemüveget (kb. 1 évig vagy tovább) és megengedhetjük magunknak, mindenképp érdemes a jobb minőségű lencsét választani

-          viszont, ha az orvos azt mondja, hogy a szülő számítson rá, hogy pl. egy fél év múlva ki kell cserélni a gyerek lencséjét, akkor választhatja az olcsóbbat is, nem fogja „széthasználni” a gyerek a lencséjét

A szemüveg átvétele után jön a következő lépcsőfok a szemüveg megszokása.

Nagyobb gyerekeknél ez nem szokott gondot okozni, elég érett hozzá, hogy megértse, hogy vigyázni kell rá és hordani, ha jól akar látni.

Nehezebb a helyezet a kicsikkel. Sok türelemre van szükség a szülők részéről, amíg megtanítják nekik a szemüveg helyes kezelését. Ha nekem van ilyen vevőm, akkor mindig meg szoktam kérni az egész családot (apa, anya, testvér), hogy jöjjenek el, amikor kiadom a szemüveget és játszunk egy kicsit. A nem szemüveges családtagoknak is szoktam szemüveget adni, így próbáljuk meg elérni, hogy a kicsi is fel akarja venni a szemüvegét. Ez néha eltart 30 percig is, de megéri, ha utána szívesen viseli a gyerek a szemüveget.

Kedves szülők, aggodalomra semmi ok, ha gyermeküknek szemüveget írnak fel. Ha gyermekszemészhez viszik 14 év alatti csemetéjüket, aki körültekintően állapítja meg a dioptriát, akkor biztosak lehetnek benne, hogy tökéletesen fog látni. Divatos, a gyermeknek tetsző kerettel elérhetjük, hogy szívesen viselje azt, társai ne csúfolják. A lencse kiválasztásában mindenképpen kérjék a látszerész segítségét. A szemüveg megszokása kisebb gyerekeknél igényel több türelmet és odafigyelést a szülők részéről. Ha ezen a szakaszon túl vannak, akkor élmény lesz a szemüveg viselése gyermeküknek.

Keresse blogom Faceboook oldalát is:  https://www.facebook.com/Szem%C3%BCveg-l%C3%A1t%C3%A1svizsg%C3%A1lat-szem%C3%BCveglencs%C3%A9k-szem%C3%BCveg-kieg%C3%A9sz%C3%ADt%C5%91k-764011707079056/

Az asztigmiáról még mindig

Előző bejegyzésem végén ígértem, hogy a következőben is az asztigmiáról írok, erről a kevésbé ismert, de igen gyakori fénytörési hibáról.

Az astigmia homályos látást, fejfájást, a szem gyors elfáradását okozza. Mind távolra, mind közelre jelentkezhetnek a panaszok, de jellemzően az olvasás, TV-nézés, egyéb finomabb vizuális feladatok a legmegerőltetőbbek. Gyermekkorban előfordul, hogy a hiba mindaddig rejtve marad, míg a kisgyermek iskolába nem kerül. Gyakori jelenség, hogy csak az egyik szem érintett, a másik szemmel tökéletesen lát. Ez egyrészt jó, másrészt viszont a szülő számára nehezen felismerhetővé teszi az állapotot, hiszen a gyermek "mindent lát", "mindent úgy tesz, ahogy a többiek". Ebben az esetben azonban az egyik szem szerepét a másik, egészséges szem veszi át, az asztigmiás szem ellustul, azzal a gyermek egyre kevesebbet fixál, és végül az asztigmiás szem tompalátóvá válik. A megfelelő időben végzett gyermekszemészeti szűréssel az asztigmia is felismerhető, és korrigálható.

A diagnózis felállításában többféle szemészeti vizsgáló módszert együttesen használnak. Az automata refraktométer nevű gép egy olyan számítógéppel vezérelt eszköz, amely képes a fénytörési hibák bemérésére. A vizsgálathoz a beteg megtámasztja fejét egy arra kiképzett álltartón. A készülék apró tájképet vetít a szembe, ezzel biztosítva, hogy a beteg fixáljon, a távolinak tűnő képet nézze. A gép által a szem belsejébe vetített fénynyaláb segítségével a szem fénytörése és optikai viszonyai meghatározhatók. A mérés gyors, kényelmes és igen pontos.

A látás szubjektív folyamat. Ezért a refraktométerrel, illetve topográfiával mért adatokat mindig össze kell vetni a betegtől felvett látásélességgel. Szemüveget felírni, kontaktlencsét illeszteni pusztán az objektív eszközökkel bemért dioptria érték alapján nem szabad.

Az asztigmia kezelése

A szabályos korrigálható szemüveggel, kontaktlencsével, esetleg lézeres beavatkozással. Azt, hogy a lehetőségek közül melyiket választjuk, a beteg kora, foglalkozása, esetleges egyéb szemészeti betegségei, és anyagi lehetőségei együttesen határozzák meg.

Szemüveggel való korrekció olyan lencsével lehetséges, amely csak a megfelelő meridiánban változtatja meg a fénytörést. Ezt a lencsetípust hívják "cylinderes" lencsének.

Gyermekkorban a szemüveg az elsődlegesen választandó korrekciós lehetőség. Kivételt képez ez alól a féloldali, nagyfokú asztigmia, amely szemüveggel a két szem közötti nagy különbség miatt nem jól korrigálható. Ilyen esetben kontaktlencse illesztése, sőt lézeres beavatkozás is szóba jöhet. Az utóbbi két módszert szemüveggel orvosolható esetekben, gyermekkorban mindenképpen kerüljük, mert jelentősen nagyobb a szövődmények aránya, mint felnőtteknél.

Az utóbbi két évtizedben megjelentek lágy kontaktlencsék. A lágy lencse anyaga a puha gumicukorhoz hasonlít. A lencse a szaruhártyára simul, anyagával korrigálja annak felszíni egyenetlenségeit. Éppen ezért, ebben az esetben ugyanúgy fontos az asztigmia irányának pontos megjelölése, mint a szemüveg lencséknél.

Szót kell még ejteni a lézeres beavatkozásról. A fénytörési hibák lézeres kezelésére az úgynevezett "excimer lézer" alkalmas. Ez a lézer fény nem hatol a szövetek mélyére, a felszínről párologtat el vékony réteget, anélkül, hogy annak környezetét felmelegítené. A készüléket és a lézer fény mozgását számítógép vezérli. A szaruhártya felszínét topográfiás vizsgálattal pontosan felmérve, az excimer lézer készülékkel a szem szaruhártyája egyenletessé, tökéletes törő felszínné alakítható.

A szabálytalan asztigmia szemüveggel és lágy kontaktlencsével nem korrigálható, mivel ebben az esetben a két tengely nem 90°-ot zár be egymással, ez a két optikai eszköz pedig másképp nem csiszolható, alakítható. Kitűnő látásélességet biztosíthat viszont a kemény kontaktlencse, és a pontos felszín meghatározás után az excimer lézerkezelés is jó eredményt hozhat, mely módszer a kidolgozása komoly előrehaladást hozott a korrekcióban.

Hasznos tudnivalók

Az szabályos asztigmia jól korrigálható fénytörési hiba. Amióta a szemüveglencsék csiszolási, sajtolási technikája tökéletesedett, jól felírt szemüveggel az asztigmiás beteg is tökéletesen láthat. Ennek ellenére gyakran még mindig különlegességként, speciálisan bonyolult optikai problémaként kezelik az 1-2 dioptriás eltérést is. Elavult az a nézet, amely szerint az asztigmiát gyermekkorban nem szükséges, sőt káros korrigálni. Bár a cylinderes lencsét kicsit nehezebb megszokni, mint az egyszerű rövidlátó vagy túllátó szemüveget, erre mégis a gyermekkor a legjobb időszak.

Tökéletes látásélesség, látásminőség és vizuális kultúra csak az asztigmia megfelelő korrekciójával adható. Ahhoz, hogy egy ember megszeresse az olvasást, a finomabb kézműves munkát, szüksége van a minél tökéletesebb látásra. Ha az asztigmia korrekcióját gyermekkorban elmulasztják, felnőttkorban a beteg nehezen fogadja el a megfelelő szemüveget, időnként egyáltalán nem képes már hozzászokni. Ezzel elvész a látás tökéletessé tételének esélye.

forrás: hazipatika.com (dr. Domsa Patrícia cikke)

https://www.facebook.com/Szem%C3%BCveg-l%C3%A1t%C3%A1svizsg%C3%A1lat-szem%C3%BCveglencs%C3%A9k-szem%C3%BCveg-kieg%C3%A9sz%C3%ADt%C5%91k-764011707079056/

Az asztigmiáról

Előző bejegyzésemben a három leggyakoribb fénytörési hibáról írtam (rövidlátás, távollátás, asztigmia). Olvasóim közül többen tettek fel további kérdéseket az asztigmiával kapcsolatban. Emiatt döntöttem úgy, hogy egy teljes bejegyzésben írok erről a kevésbé ismert fénytörési hibának.

Előző cikkemben olvashatta, hogy az asztigmiának nincs pontos magyar fordítása. Megszokott elnevezés a pontnélküliség vagy a szemtengelyferdülés. Én az előbbit szoktam használni, szerintem az utóbbi félrevezető kifejezés.

Az asztigmia lényege, hogy a szem a párhuzamosan beérkező fénysugarakat egyetlen pontban sehol sem gyűjti össze (sem a retina előtt, sem mögötte, mint a rövidlátás és távollátás esetében), hanem ún. gyűjtővonalakban egyesíti, ezért lát homályosan az ember.

Oka, hogy a szem szaruhártyája nem tökéletes gömbfelszín, hanem olyan, mintha két oldalt egy kicsit összecsippentettük volna. Az egyik átmérő irányába domborúbb, a másikba kevésbé, így a fénysugarak előrébb és hátrébb egyesülnek. Mértékét ugyanúgy dioptriában határozzuk meg, mint a távol – és rövidlátást.

Az asztigmiának két fajtája van, a szabályos és szabálytalan. 

-          szabályos asztigmia esetén, a szaruhártya legdomborúbb és kevésbé domború tengelye 90 fokot zárnak be egymással

A szabályos asztigmián belül három félét különböztetünk meg.

-          direkt asztigmiának mondjuk azt, amikor a legdomborúbb meridián épp függőlegesen helyezkedik el, a legkevésbé domború pedig vízszintesen 

-          az indirekt asztigmia ennek épp az ellenkezője. 

-          ferde asztigmiának azt a szabályos asztigmiát nevezzük, amikor a meridiánok a függőlegestől, illetve a vízszintestől eltérően futnak, de az általuk bezárt szög ebben az esetben is 90°.

-          szabálytalan asztigmia esetén a két tengely által bezárt szög eltérhet a 90 foktól 

Az asztigmia előfordulása és okai 

A szabályos asztigmia genetikailag kódolt, alkati adottság. Előfordulhat önmagában, valamint rövidlátással és túllátással kombinálódva is.

A szabálytalan asztigmia a szaruhártya valamilyen alapbetegsége kapcsán vagy sérülés, hegesedés, szaruhártya átültetés után alakul ki. 

A következő bejegyzésemben az asztigmia tüneteiről és diagnózisáról és kezeléséről olvashat. 

forrás: hazipatika.com (dr. Domsa Patrícia cikke)

https://www.facebook.com/Szem%C3%BCveg-l%C3%A1t%C3%A1svizsg%C3%A1lat-szem%C3%BCveglencs%C3%A9k-szem%C3%BCveg-kieg%C3%A9sz%C3%ADt%C5%91k-764011707079056/?ref=bookmarks

A látás egészségtana

Előző bejegyzésemben a szem felépítéséről és a szem segédberendezéseiről írtam. Mostani írásom a különböző fénytörési hibákról (távollátás, rövidlátásról) szól, és megtudhatja, hogy mi a különbség a zöld – és szürkehályog között.

Ha a szembe jutó fénysugarak a szaruhártyán és a szemlencsén áthaladva már a retina előtt alkotják az éles képet, akkor az ideghártyára életlen vetül. Ez esetben az ember közelre jól lát (pl. olvasáskor), távolra életlenül. Ez a látáshiba, az ún. közellátás (rövidlátás) jól korrigálható, ha a szem elé homorú, vagy „mínuszos” lencsét helyeznek (szemüveget vagy kontaktlencsét), ami kissé szórja a fényt.

A rövidlátás és korrigálása (forrás: szemeszet.blogspot.hu)

Gyakran okoz látáshibát az is, ha a szem a szükségesnél nagyobb mértékben törik meg a beérkező fénysugarakat. Ennek következtében az éles kép az ideghártya (retina) mögött keletkezne, tehát a retinára vetülő fénysugarak még életlen képet alkotnak. Ekkor a közeli tárgyakat nem lehet élesen látni, ezért a látáshibát távollátásnak nevezik. Az 50 éves kor körül „menetrendszerűen” megjelenő távollátásnak az oka, hogy szemlencsénk „elfárad”, rugalmassága csökken, ezért nehezebben tud alkalmazkodni a különböző távolságokhoz. Ilyenkor az emberek távolabb rakják az olvasnivalót a szemüktől, majd, amikor „rövid lesz a karjuk” elmennek egy optikába vagy orvoshoz és olvasószemüveget iratnak fel maguknak. Tévhit, hogy a távollátás csak felnőtt korban alakulhat ki, fiataloknál is előfordul, igaz akkor más okból. Távolátoknak domború vagy „plusszos” lencsét kell viselni.

A távollátás és korrigálása (forrás: szemeszet.blogspot.hu)

Az asztigmiának nincs pontos magyar fordítása, a pontnélküliség a legmegfelelőbb kifejezés rá. (A másik közkeletű elnevezését, a szemtengelyferdülést nem szeretem, mert félrevezető.) Ilyenkor szemünk a beérkező fénysugarakat nem egy pontban gyűjti össze, hanem ún. gyűjtővonalakban egyesíti őket.  Az ilyen szem szaruhártyája nem tökéletes gömbfelszín, hanem úgy néz ki, mintha a két oldalát egy kicsit benyomtuk volna. Ilyenkor cylinderes lencsét viselve látunk tökéletesen.

Szürkehályog kialakulásakor a szemlencse átlátszósága csökken, és nem engedi át a fényt az ideghártya felé. Az elváltozás kialakulását elősegíti az erős napsugárzás. Idős korban mindenkinél kialakul, ezt sajnos nem lehet „megúszni”. Fiatalabb korban is kialakulhat, ezért olyan embereknek, akik rendszeresen tartózkodnak a tűző napon, célszerű napszemüveget viselniük.  A kialakult szürkehályog műtéttel eltávolítható: a beteg szemlencsét eltávolítják, és műanyagból készült lencsét ültetnek a helyére. Nem kell félni tőle, manapság rutinműtétnek számít, pár percet vesz igénybe.

A zöldhályog kialakuláskor a folyamatosan képződő csarnokvíz nem tud kellő mennyiségben visszaszivárogni a vérbe, ezért mennyisége a szemben növekszik. Emiatt fokozódik a szem belső nyomása, s ez az állapot fejfájással, látásromlással jár.  A szemben levő erek összenyomódása miatt az ideghártya károsodhat, ami végül a látás elvesztésével járhat. A zöldhályog nem műthető, gyógyszerrel kezelik.

A színtévesztés oka az, hogy a csapok (az ideghártyában lévő sejtek, melyekkel nappal látunk) valamelyik típusa nem megfelelően működik. Akinek a szemében két  vagy háromféle csap működése hibás, az színeket nem tud megkülönböztetni.

A három leggyakoribb fénytörési hiba a rövidlátás, távollátás és az asztigmia.

•       rövidlátás esetén a szemünkbe érkező fénysugarak a retina előtt alkotnak éles képet, ezt szórólencsével ( - ) korrigálják
•           távollátáskor a fénysugarak a retina mögött egyesülnek ponttá, ebben az esetben gyűjtő ( +) lencsét kell viselnünk
•           asztigmia esetén nem egy pontban egyesülnek a szemünkbe érkező fénysugarak, ezt a fénytörési hibát cylinderes lencsével korrigálják

Szürkehályog esetén szemlencsénk átlátszósága csökken, ez műtéttel orvosolható. Idősebb korban mindenkinél kialakul, ezt nem lehet „megúszni”.

Zöldhályog kialakulásakor szemünk belső nyomása nő meg, ez nem műthető, gyógyszert kell szedni rá.

Ritka, de közismert, kórkép a színtévesztés, amikor a retinánkban lévő csapok valamelyike nem működik megfelelően, ezért bizonyos színeket nem tudunk megkülönböztetni.

Forrás: Mándics Dezső – dr. Molnár Katalin: Biológia középiskolásoknak, érettségizőknek

https://www.facebook.com/Szem%C3%BCveg-l%C3%A1t%C3%A1svizsg%C3%A1lat-szem%C3%BCveglencs%C3%A9k-szem%C3%BCveg-kieg%C3%A9sz%C3%ADt%C5%91k-764011707079056/

A szem felépítése, működése

A külvilágból érező információk közel 90 %-át szemünkön keresztül érzékeljük, ezért joggal nevezhetjük az egyik legfontosabb érzékszervünknek. De vajon hogy működik ez a mindössze pár centiméter átmérőjű kicsi szervünk?

Szemünk a szemgödörben helyezkedik el.  A szemgolyó fala háromrétegű (ínhártya, érhártya, ideghártya).  A legkülső réteg az ínhártya, ennek külső felszínén tapadnak a szemizmok. Az ínhártya elülső folytatása az átlátszó, domború szaruhártya.

A középső réteg a szem vérellátását szolgáló érhártya. Ennek a megvastagodása a szaruhártya szélénél a sugártest. Ez utóbbiból ered a szem színét adó szivárványhártya, amelynek középső kerek nyílása a pupilla. A fény intenzitása reflexesen szabályozza a szivárvány hártya izmait: erős fényben a pupilla szűkítésével csökken a szembe jutó fény mennyisége, félhomályban pedig a pupilla tágul.

A szemgolyó legbelső rétege az ideghártya, más néven a retina. Ez tartalmazza fényingert felvevő receptor sejteket.

A szemgolyó belsejét kitöltő, kocsonyás anyag az üvegtest.  A pupillán bejutó fénysugár útjába illeszkedik a szemlencse, amelyet a lencsefüggesztő rostok körben a sugártesthez rögzítenek. A szaruhártya és a szemlencse közötti tér a szemcsarnok, amit a szivárványhártya két részre oszt. A szemcsarnokot kitöltő folyadék, a csarnokvíz biztosítja a szaruhártya, valamint a szemlencse táplálását.

A szaruhártya és a szemlencse fordított állású, kicsinyített képet vetítenek az ideghártyára, ahol a képnek megfelelő mintázatban a receptor sejtek ingerületet keltenek. Ha közelre nézünk, a szemlencse domborúbbá válik, így erősebben töri a fényt, és a közelebbi tárgyakról érkező sugarakat gyűjti össze az ideghártyán, ezért ezeket látjuk élesen. Amikor távolabbra tekintünk, a lencse domborúsága csökken, ezért kevésbé töri meg a fényt.

A retinában kétféle sejt, a pálcikák és a csapok találhatók. A pálcikák segítségével látunk félhomályban. A csapokkal pedig világosban. Három típusba sorolhatók aszerint, hogy milyen hullámhosszúságú, vagyis milyen színű fény hatására jönnek ingerületbe. A színlátás tehát a csapok eltérő ingerlékenységének tulajdonítható. Fontos különbség, hogy a pálcikák nem képesek éles látást biztosítani.

Az ideghártyán, a szemgolyó pupillával szemközti belső oldalán található a sárgafolt, az éleslátás helye, amelyben csak csapok vannak. A látótérnek csak azt a részét látjuk élesen, amely ide vetül. A szemmozgató izmok a két szemet úgy állítják be, hogy mindkét szemünkben a látni kívánt tárgy képe vetüljön a sárgafoltra. A látóideg kapcsolatban más idegsejtekkel és ezek továbbítják az ingerületet az szemünkből.

A szem segédberendezései

A szem segédberendezései a könnymirigyek és a szemhéjak. A folyamatosan termelődő könny nedvesen tartja a szemgolyó felületét, megakadályozza kiszáradását, a könny elpusztítja az idekerülő baktériumokat. A könnyet a szemhéjak terítik szét a szaruhártya és az ínhártya felületén. Ha a szaruhártya külső felületéhez valami hozzáér vagy szokatlan kémiai hatás éri, akkor ez reflexesen a szemhéj azonnali bezárását idézi elő. Ez a védekező reflex az érzékeny szemgolyót óvja az esetleges károsodástól. A szemhéjzáró reflex akkor is bekövetkezik, ha hirtelen túl erős fény éri a szemet.

Amilyen kicsi a szemünk, olyan összetett a működése. A szemgolyó fala három rétegű, ezek az ínhártya (ezen tapadnak a szemizmok), érhártya (a szem vérellátását szolgálja) és az ideghártya vagy retina.  Ahhoz, hogy sötétben és világosban is lássunk, a retina sejtjei a csapok és pálcikák felelnek. Az éleslátás helyét sárgafoltnak nevezzük, itt csak csapok vannak. A szem segédberendezései a könnymirigyek és a szemhéjak. A könny több feladatot lát el: nedvesen tartja a szemgolyó felületét és elpusztítja az idekerülő baktériumokat. A könnyet a szemhéjak terítik szét a szem felületén. A szemhéjaknak védelmi funkciója is van, reflexesen záródnak, ha valami hozzáér a szaruhártya külső felületéhez vagy szokatlan kémiai hatás éri.

Forrás: Mándics Dezső – dr. Molnár Katalin: Biológia középiskolásoknak, érettségizőknek

A szemüvegek csoportosítása

Előző bejegyzésemben a szemüvegek részeiről olvashatott. Most a szemüvegek csoportosításáról írtam és néhány „kulissza titokba” avatom be a kedves olvasót. Megtudhatja, hogy miért tesz fel kérdéseket egy látszerész, amikor szemüveget vásárolunk.

A szemüvegkereteket többféle szempont szerint csoportosíthatjuk (anyagok, felhasználók, felhasználási terület szerint).

1.      Anyaguk szerint megkülönböztetünk:

-          műanyag (cell)

-           fém

-           műanyag - fém kombinációjú kereteket.

Csak műanyagból nem készül szemüvegkeret, mindig van olyan alkatrésze (pl. a fémbetét a szárakban) melyet valamilyen fémből gyártanak. Fémkereteknél is találunk műanyag részeket (pl. szárvég, orrtámasz). Kombinált keretekről akkor beszélhetünk, amikor a műanyag középrész (a szemüveg legfontosabb része, ebbe kerülnek becsiszolásra a lencsék) fém szárakkal, a fém középrész műanyag szárakkal készül. Más alapanyagokból is készülhetnek díszítő, illetve kiegészítő részek, ilyenek pl. a különböző strasszok, fa illetve bőr díszítőelemek.

2.      A szemüvegkereteket csoportosíthatjuk a felhasználók szerint is:

-           női

-           férfi

-           unisex

-          gyerek

3.      Másik csoportosítási lehetőség a felhasználási terület szerinti:

-          távol nézéshez, általános használatra

-          közelnézéshez, olvasáshoz, munkához

-          távolra és közelre egyaránt (bifokális, multifokális)

-          sportoláshoz

A szemüvegkeret szakszerű kiválasztása és archoz illesztése a látszerész feladata. Egy jól kiválasztott, az egyéniséggel, öltözékkel harmonizáló szemüveg az arc díszévé válhat. Nem véletlenül mondják azt, hogy a szemüveg öltöztet!

Végül jöjjön néhány tanács szemüveg választáshoz:

-          más szemüveg szükséges állandó viselésre, távollátáshoz, olvasáshoz, fizikai munkához, sportoláshoz, alkalmi viseletre.

Ezért kérdezi meg a látszerész, hogy milyen használatra keres szemüveget, milyen igénybevételnek lesz kitéve az a mindennapokban. Például nem túl szerencsés fúrt keretet (ahol a lencsébe van belefúrva a keret szára és a lencséket összetartó híd) adni olvasó szemüvegnek, amit naponta többször vesz fel és le a viselője. Ezeket a kereteket olyanoknak ajánljuk, akik egész nap viselik a szemüvegüket, azaz reggel fölteszik és este leveszik.

-          akinek az első szemüvegét készítik, rugós szárút szoktak ajánlani, hiszen még nincs tisztában a szemüvegviselés szabályaival, ezért kezdeti időben gyakori, hogy egy kézzel veszi le a keretet, ami annak a deformálódásához és a szárak kitágulásához vezethet

-          gyerekek esetében is erősen ajánlott a rugós szárú keret vásárlása. 

Sokan szokták kérdezni tőlem, hogy a fém vagy műanyag keret tartósabb-e. Egy szemüveg tartósságát rengeteg minden befolyásolja. Persze fontos, hogy jó minőségű keretet válasszunk magunknak, de ugyanilyen lényeges, hogy szemüvegünkkel finoman bánjunk, rendszeresen tisztítsuk, ha nem viseljük tokba tároljuk. Az, hogy milyen anyagból késztették szinte mindegy, ennek a viselő preferenciái, ízlése miatt van jelentősége. Egy jó látszerész kideríti vásárlója igényeit és ennek megfelelő szemüvegkeretet és lencsét ajánl a leendő viselőnek. 

https://www.facebook.com/Szem%C3%BCveg-l%C3%A1t%C3%A1svizsg%C3%A1lat-szem%C3%BCveglencs%C3%A9k-szem%C3%BCveg-kieg%C3%A9sz%C3%ADt%C5%91k-764011707079056/?ref=aymt_homepage_panel

Milyen részei vannak  egy szemüvegkeretnek?

Sokszor jön be hozzám az üzletbe olyan vevő, akinek kilazult a szemüvege „nyele” vagy elhagyta „azt a párnás részt az orránál”.  Ilyenkor mindig majdnem megmosolygom őket, szakmai ártalom, hiszen én mondhatjuk, hogy szemüvegekkel kelek és fekszem. Aztán eszembe jut, hogy nem egy látszerész kollégával állok szemben, hanem egy szemüveg viselővel, aki nem tudja, hogy mit hogy hívnak egy szemüvegen. Honnan is tudná, hiszen nem az ő szakmája!

A szemüveg részei

1.      szárak

2.      híd

3.      karika

4.      csukló

5.      orrtámasz

6.      orrtámasz csavarháza

7.      damil szál, csak az ún. damilos kereteknél, vannak olyan keretek, ahol a karika körbeveszi az egész lencsét és olyanok is, ahol egyáltalán nincs karika, a szárak és a híd a lencsébe fúrással kerül rögzítésre

8.      demo lencse, ennek a helyére fog kerülni az Ön lencséje

A középrész a lencséket rögzítő karikákból, az azokat összekötő hídból és a karikákon lévő szárcsatlakozókból áll. A szemüvegkeret orron való felfekvése az orrtámaszok, fémkeret esetében billenő orrtámaszok, „papucsok” segítségével történik. A szárak biztosítják a szemüvegkeret fejen való kényelmes elhelyezkedését. A csuklók feladata a középrészt összekapcsolni a szárakkal, és biztosítani a szárak nyitását és zárását. Kivitelük szerint lehetnek hagyományos és rugós szárak.

Ezután, biztos nem lesz Önnek „kínai”, ha optikusa a szemüveg orrtámaszáról vagy csuklójáról beszél. 

https://www.facebook.com/Szem%C3%BCveg-l%C3%A1t%C3%A1svizsg%C3%A1lat-szem%C3%BCveglencs%C3%A9k-szem%C3%BCveg-kieg%C3%A9sz%C3%ADt%C5%91k-764011707079056/